Exkluzív élménybeszámoló a Világbajnoktól:

A 21. Maraton Kajak-Kenu Világbajnokságon vettünk részt Gyökszivel Koppenhágában a hétvégén. A Világjátékokkal ellentétben itt már a megszokott maratoni távokat kellett teljesíteni, tehát 26km-t. Én -mivel indultam egyéniben és párosban is- két egymást követő napon, kétszer kellett, hogy teljesítsem. Erre már az augusztus végi válogató versenyen is készültem, úgy, hogy miután leversenyeztem egyesben és kijutottam, utána másnap nem tartottam pihenőt, hanem eveztem 21km-t. A válogató verseny utáni három hétben egészen a VB-ig egy igazi maratonista csoportban edzhettünk, mert kijutott még két csapattársunk és a női kajak páros egyik tagja is hozzánk csapódott.

A verseny hetében hétfőn megérkezett az új hajóm, amivel a Plastex cég támogatott meg az egyéni indulásomra. Sok munkával éppen, hogy sikerült a keddi hajókötözésre tökéletesen felszerelni, de megérte, mert egy könnyebb, gyorsabb hajót kaptam.

Szombaton a kenu egyes 26km-rel kezdődött számomra a verseny. Az elmúlt években szokásos mezőny jött össze a két korábbi év világbajnokaival, plusz még két olimpiai bronzérmes Kiss Tamás -a magyar B-egység- és Mark Oldershaw, aki Londonban lett dobogós C1-1000m-en. A rajtom egész jól sikerült, a mezőnyben maradtam és olyan szerencsésen haladt előttem a két oldalamon az olasz és az orosz ellenfél, hogy önkéntelenül is bölcsőn (mindketten az oldalvizükkel segítettek) vittek 200m-en át. Fél kilométer után kialakult egy 5fős boly, melyben a tavalyi világbajnok spanyol, a két évvel ezelőtti bronzérmes másik spanyol, Mark Oldershaw, Kiss Tamás és én voltunk. Az első forduló, ami 2km után volt  kicsit szétrázta az addig jó összeállt bolyt és ekkor én robbantottam. A világbajnok Campos tudott csak velem maradni és innentől erős iramot mentünk a második fordulóig, hogy minél jobban megszökjünk az üldözőbojtól. A verseny további részében ketten mentünk és egyre jobban távolodtunk az üldözőktől, akik a spanyol B-egység, Kiss Tamás és a két évvel ezelőtti világbajnok Ebhardt voltak. A futószakaszokban mindig jobb voltam Camposnál és ezt használtam ki a 6. azaz utolsóban is, amikor sikerült beszállnom előtte és olyan tempót mennem, hogy nem tudott beülni oldalvízre. Innentől már csak egy 1000m-es kis kört kellett megtennem a célig egyedül, hogy 29mp-es előnnyel érjek be. Kiss Tamás első maraton versenyén a 3. helyen végzett.

Vasárnap a párossal folytatódott a verseny. A rajt utáni kavarodásban nem tudtunk felzárkózni az élbolyra, de az első futószakaszig a sorra leszakadókat mind lehagytuk, így harmadiként érkeztünk. A két spanyol egységet, a tavalyi világbajnokot, valamint az egyesben második lett Campost új társával az egész versenyen egyedül üldöztük általában 30mp hátrányból. A váltottvizen haladó párosokat nem sok esélyünk volt utolérni, inkább arra kellett ügyelnünk, hogy a minket üldöző portugálok ne érjenek fel. A verseny végéig nem is változott a sorrend és egy bronzéremmel lettünk gazdagabbak.

A legsikeresebb és legélvezetesebb világbajnokságomat éltem meg Koppenhágában. A páros harmadik hely nem volt csalódás, erre, vagy a második helyre számítottunk. Az egyéni győzelem viszont eddigi sportolásom legnagyobb sikere.

 

 

„Összességében nagyon elégedett vagyok. A két egyéni világbajnoki cím, Renátáé és Kövér Mártoné önmagáért beszél, de Petrovics Máté is nagyon jól teljesített. Dicséretre méltó teljesítmény” értékelte Storcz Botond a versenyzők teljesítményét.

A magyarok a legjobb nemzetnek járó trófeát, a fából készült bikát is elnyerték. A 38 versenyzőből álló válogatott összesen 7 arany-, 3 ezüst- és 5 bronzéremmel zárta a világbajnokságot.